A mai délelőttöt főzős – kipróbálós – tesztelős napnak szántam. Hétfőn bolognai ragut csináltam, ennek a receptjét már leírtam egy korábbi posztban. Nem óhajtottam a karfiolrizzsel újabbat buktázni, úgyhogy paleo tésztát főztem ki mellé… Milyen érdekes egyébként, hogy ugyanannyit csináltam mint máskor, és két napig elég volt. Egyszerűen kevesebbet eszünk így a 9 napos kúra után…
Új dolgok kipróbálásánál meg kell még említenem a sült teát is, ígértem, hogy írok róla… Háááát, őszinte leszek, ahogy szoktam. Ajándékba vinni nagyon mutatós, meg nagy durranás lehet, de otthonra nem lesz belőle felhalmozva az tuti. Drága mint a gyémánt, és nem kiadós. Azt írták a kis üvegre, hogy másfél deci forró vízzel engedjük fel, hát másfél deci tea még arra se jó, hogy benedvesítse a szádat, úgyhogy én megküldtem kábé háromszor annyival, ha már egyszer teát iszunk, akkor az ne két korty legyen. Így viszont nyilván nem jött ki annyira az íze, úgyhogy nálam ez nem maradt meg a „jaj, de királyság” kategóriában. Másfél deci vízzel biztos nagyon intenzív az íze, de akkor sem éri meg szerintem, nekem legalábbis nem.
Tehát a mai napot először is kenyérsütéssel kezdtem, kifogyott a mélyhűtőből, úgyhogy rögtön hamarjában két félét is csináltam. Egy előre bekevert lisztkeverékből, ez a PaleoLét ropogós kérgű cipója, teljesen jó, mi szeretjük. A másiknak meg az isteni paleo kenyeret csináltam, ennek a receptjét szintén leírtam már korábban. A változtatás annyi volt benne, hogy kicsit átnéztem az alapanyagaimat és készletkisöprés (lisztek, dióvaj) mellett döntöttem, úgyhogy ilyenkor mindig variálok, hogyan lehetne elsütni – elfőzni ezeket.
Tehát az új receptem: 150 gramm darált mandula, 25 gramm mandulaliszt, 25 gramm makadámiadióliszt, 50 gramm szezámpehely, 50 gramm nyílgyökérliszt, 5 evőkanál folyékony kókuszzsír, 1 evőkanál dióvaj, 40 gramm kókusztej, 4 db tojás, fél teáskanál szódabikarbóna, fél teáskanál só, 1 teáskanál almaecet.
Teljesen jól működött így is, finom lett. Ezt csak azért írom, hogy bátorítsak mindenkit ismét, hogy kreatív legyen a konyhában, nem pánikolunk, ha valamiből nincs otthon, vagy variálunk, ha alapanyagunk marad meg, és nem akarjuk kidobni.
A kenyerek után nekiálltam az ebédnek, ami most figyeljetek: FÚZIÓS-ra sikerült. Állati vagányul hangzik, manapság trendi, ha valahol fúziós konyhát visznek. Na az enyém attól lett fúziós, (milyen nagyképű), hogy rakottast csináltam totál indiai fűszerezéssel, majd a végén – hogy hús is legyen benne és más ötletem hirtelen nem volt – IKEÁ-s húsgombócokat sütöttem a tetejére. ami meg ugye tudjuk, hogy svéd. Szóval egy frankó kis svéd – indiai rakottas lett a végeredmény.
Svéd – indiai paleo rakottas
Egy sárgarépát és két cukkinit felkarikáztam, ez ment alulra. Sóztam, és cayenne borssal szórtam meg, egy kis darabka gyömbért karikáztam még rá. Két darab karikára vágott édesburgonya következett, amit szintén sóztam és garam masalával fűszereztem. 8 nagyobb fej gombát sóval és fokhagymával feltettem párolódni, hogy kiengedje a levét, és később ne a sütőben úsztassa a többi zöldséget. Ha kész, ez is mehet a rakottasra. Két szál újhagymát és két fej paradicsomot (megengedős paleos) karikáztam még a tetejére, majd az egészet leborítottam egy öntettel, amit három tojássárgájából, curryből és kókusztejből csináltam önthető krémes sűrűségűre. Így betettem a sütőbe, 200 fokon nagyjából negyven perc, majd az utolsó negyed órában a tetejére dobáltam az IKEÁ-s húsgombócokat és cheddar sajtot.
Friss salátakeveréket adtam még hozzá, aminek az öntete olívaolaj és málnaecet(!) volt. Ez számomra is újdonság, sokat bizonytalankodtam, hogy megvegyem-e, de kijelenthetem, hogy megérte, mert úristen, milyen illata és íze van… Egy egyszerű salátát is simán feldobhattok vele!
És itt még nem volt vége a konyhában töltött időnek, mert holnap lesz egy újabb paleo klub, és gondoltam én is viszek a kóstolásra valamit. A Paleo Pavlova torta mellett döntöttem, mert az mindenki körében nagy sikert aratott, de sokat agyaltam, hogy hogyan tudnám kóstolásra alkalmas formába önteni. Hát így születtek meg a Paleo Pavlova falatkák, de erről majd következő alkalommal képpel együtt…
