Csirkés tagine – paleosan

Tudom azt ígértem, hogy ez a blog egy tök átlagos magyar háztartás paleossá válását, és az életmódváltoztatásunkat fogja naplószerűen követni. Azt is tudom, hogy a tagine (marokkói tradicionális agyagedény) nem igazán fellelhető alapfelszerelésként egy átlagos magyar háztartásban. Nálam sem volt az. Viszont FÉRJ-et kiküldték munkaügyben Marokkóba, én meg ezt kértem tőle vásárfiaként.

Úgyhogy nézzétek el nekem, hogy egy posztot szánok a felavatására, de gondoltam azért ez is érdekes lehet. Ezzel egyidejűleg újból felkértem FÉRJ-et, mint vendégbloggert, hogy írjon majd egy kis szösszenetet arról, hogyan is élte túl a marokkói kiküldetést paleosként. Remélem értékelni fogjátok…

Tehát tagine. Így hívják az edényt is, és a benne készült ételt is. Szerintem kinézetre mindenkinek megvan ez a kúpos tetejű edény. Egyébként pedig a háziasszonyok álma, ugyanis mindenféle előkészítés nélkül tehetjük bele a zöldségeket, húsokat, fűszereket, és egy edényben isteni ízű változatos egytálételeket dobhatunk össze. A lényege az, hogy a kúpos teteje lehetővé teszi a képződő gőzök visszavezetését az ételbe, így minimális folyadékkal is vajpuhára lehet benne főzni, sütni.

Ennél többet én sem tudtam róla, sőt receptet sem néztem hozzá, hanem megint kinyitottam a hűtőt, és csináltam egy készletkisöprést. A mostani tehát így alakult:

Csirkés tagine
Volt egy marék savanyú káposztám, azt megmostam, hogy ne legyen olyan veszett savanyú, ez lett a tagine alapja. Egy salátacukkinit és egy édesburgonyát felkarikáztam, ezt csak sóztam, és közé rejtettem egy pár karika friss gyömbért. A tetejére pedig fűszeres csirkecsíkok kerültek. Háziasszony kímélő, mert ez nagyjából 10-15 perc alatt megvan, aztán gyakorlatilag betoljuk a sütőbe 180 – 200 fokra és 1 – 1,5 órán át hagyjuk aggódni magában.

A fűszerezésben volt egy kis csalás most, mert vásárfiaként a tagine-hoz kaptam még marokkói csirkés fűszerkeveréket bónuszba, aminek az összetevőit nem tudom, de állati ízletes. Viszont szerintem ugyanúgy működik bármilyen fűszerkeverékkel is.

Az étel egyébként frenetikus lett, a mennyiséggel van bajom, meglehetősen kis méretű a tagine-om, de biztosra mentünk, hogy a sütőnkbe beférjen… Így aztán ketten jóllaktunk belőle, de ennyi, ha vendégek jönnek nem tudok nekik villantani egy ilyen egytálétellel…