PaleoTündér

Tartozom még egy összegzéssel a hétvége ételeiről, és megoldásairól. Most ezt azért is tartom fontosnak, hogy ismét egy példát lássatok arra, hogy azért mert életmódot változtattunk még nem jelenti azt, hogy néha nem fér bele egy kis kilengés. Persze indokolt esetben. A fagyi világnapja pedig indokolt eset a javából… Legalábbis nekem.

Tegye fel a kezét, aki nem szereti a csavaros fagyit! Meg úgy általában a fagyit. Hát én nem látok feltett kezeket. Ugye, hogy ugye? Péntek, fagyi világnapja. Igen, tudom, hogy van paleos fagyi, szeretjük, van is itthon. De ha már bűnözünk, akkor csináljuk rendesen, úgyhogy pénteken elcsábultunk az idei első csavaros fagyinkra.

Aztán folytatásként barátaink szerveztek egy hétzárós, lazulós, leengedős kirándulást Agárdra, ami nem egy paleos étteremben végződött. Szerintem jól sikerült választani az étlapról, igaz, hogy a kőkemény paleosok sírva fakadtak volna a paradicsomleves, a kapros – juhtúrós galuska vagy a csokoládés desszert láttán. Említésre érdemes, hogy a csokoládés desszertet szerintem egy éve még gond nélkül betoltam volna, most viszont képtelen voltam rá. Hiába no, elszoktam már az ennyire édes ízektől…

A szombat is rendhagyóra sikerült, kis szülinapi romantikázós, Siófokon sétálgatós, szintén nem paleo étteremben végződős programmal. Szerencsére itt mindig nagyon minőségi alapanyagokból dolgoznak, most az eper vonult végig a kiemelt menün, nem volt nehéz választani.

Vasárnap paleo fesztiválon voltunk, erről már írtam összefoglalót, így este vacsorára dobtunk össze egy zöldséges rakottast a hűtőben talált alapanyagokból. Annyi lett, hogy még hétfőn is bőven megebédeltünk belőle.

Zöldséges rakottas 5.
Egy édesburgonya, két cukkini felkarikázva, egy zeller feldarabolva, egy sárgarépa és egy fej vöröshagyma felvágva, alulra kis kacsazsír, fűszerként só, garam masala, curry, friss gyömbér felkarikázva. Néhány szem koktélparadicsom a tetejére, kis kókusztejjel meglocsolva, mehet a sütőbe 200 fokra 45 percre. Ekkor még egy pár szem húsgombócot raktunk a tetejére, meg cheddar sajtot, ezzel még 15 perc és kész is volt.

Úgy tűnik nagyon rákaptunk a nyers ízvilágra, mert emellé is összeaprítottunk gépben zöldségeket. Remekül kiegészíti az íze a rakottast, és bőven meg tudjuk csinálni addig, amíg sülnek a zöldségek. Most ebbe – bármennyire is úgy tűnik a képen – nem cékla került, hanem lilakáposzta, egy kis sárgarépa, egy kis fej vöröshagyma, egy löttyintésnyi olívaolaj és só.

Vasárnap a RAM Colosseumban Paleo Fesztivált szerveztek. Naná, hogy ott volt a helyem FÉRJjel egyetemben… Egy kis szubjektív összegzés következik az eseményről, hangsúlyozom, ez csak arról szól, hogy én hogyan éreztem magam.

750,- Ft-os belépővel indul a dolog, nem vészes, pláne, hogy a kiállítóknál egy csomó kóstolásban is része lehet az embernek. Bár mi már ott elszúrtuk a dolgot, hogy reggeliztünk, így nem nagyon éltünk ezzel a lehetőséggel. Nagyon sok érdeklődő volt, ezt azért jó volt látni, bár az azért már annyira nem volt jó, hogy a népszerű standokhoz nehezen lehetett odaférni.

Amikor mi ott voltunk, Szafi standja volt a legzsúfoltabb, ez érthető, neki van szerintem az egyik legnagyobb rajongótábora. Süteményliszt és sütőliszt keveréke új dolog a piacon, be is szereztem most tőle kedvezményesen, kipróbálom, tapasztalatokról majd később írok. Itt éreztem egyébként azt, hogy azok tudnak a fesztiválon órákat eltölteni, akik egy ilyen rajongótáborhoz tartoznak, a sima érdeklődő – mint például én is – nagyjából egy bő óra alatt képes feltérképezni az egész fesztivált, nyilván azért ez nem egy gigantikus nagyságú rendezvény.

Voltak előadások is, amikre külön kellett regisztrálni a helyszűke miatt. Tehát regisztrálsz, beülsz, meghallgatod az előadást végig. Fel is hívták a figyelmet, hogy ha mégsem akarsz bemenni meghallgatni, akkor jelezd, hogy más beférjen. Ezzel nekem azért voltak problémáim, mert ugye mi van akkor, ha csak bele-bele akarsz hallgatni egy-egy előadásba. Aztán ha ott úgy látod, hogy ez a része nem érdekel, vagy mondjuk ne adj Isten nem szimpatikus az előadó, akkor otthagyod és mész tovább. De itt ezt nem lehetett. Az egész esemény alatt nekem ez az egyetlen fájó pont volt egyébként. Semmiképpen sem szeretném osztani az észt, ez csak egy észrevétel, de valahogy biztosan meg lehetett volna oldani, mondjuk egy nagyszínpadon, hogy ne kelljen külön regisztrálgatni egy előadás meghallgatásához. Bár azt nagyon értékelem, hogy utólag majd az összes előadás meghallgatható és megnézhető lesz YouTube videó formájában.

A fesztivál lényegi része a piactér volt, ahol a kiállítók voltak, kóstolással, szórólapozással, miegymás, minden ami ilyenkor szokásos. Magtej készítő gépekkel foglalkozó stand elég sok volt, én személy szerint megnéztem volna más gépeket is, például aprítókat vagy aszalót, ezek azért eléggé a barátaink a paleos életmódnál, ám ilyen kiállító nem volt egy sem. Volt viszont táplálékkiegészítős cég, meg natúr kozmetikumos, szalámis és fagyis, pékárus és még sorolhatnám.

Ami nagyon pozitív volt, hogy kedvezménnyel tudtál vásárolni, én is beszereztem egy-két dolgot, lásd a képen. A lisztkeverékek mellett étkezési parajdi só, most használom majd először, és vaddisznó rillette – kifejezetten FÉRJnek, ezt kóstoltuk már, szeretjük.

Ha jól tájékozódtam idén volt a második alkalom, hogy ilyen fesztivált szerveztek. Azt mondanám, hogy gyakorlatilag felölelt mindent, ami egy paleos életmódhoz kell. Aki már csinálja egy ideje – mi ugye már lassan 4 hónapja, annak olyan nagyon új dolgokat nem tudtak sem mondani, sem mutatni. Nagyjából ismered a márkákat, a termékeket. Pici hiányérzetem azért volt, nehéz ezt pontosan megfogalmazni. Így egy vidéki kisvárosból egyszerű érdeklődőként érkezve valahogy kívülállónak éreztem magam, nem volt törekvés, hogy én is a részese legyek ennek a mozgalomnak, hiába paleozok már 4 hónapja, a bennfentesség érzése valahogy körüllengte az egészet. Ennek ellenére alapvetően elégedetten jöttem haza, pláne a szerzeményekkel…

A héten is főztem, csak rutinból, fejből, ezért nem hoztam a recepteket. A hétfőt könnyen megoldottam hétvégéről maradt natúr husihoz egy salátát dobtam össze. Kedden, szerdán kertész leves volt, és csokis pohárkrémet csináltam hozzá. Ez azért kevésnek bizonyult, úgyhogy azért aszaltunk édesburgonyát egy kis mártogatóssal.

Ma viszont kacsamellet sütöttem, mellé kétféle lilakáposztát, és sült zellert csináltam. Finom lett nagyon, de hát nem én lennék, ha nem járt volna némi véráldozattal…

Paleo gyömbéres kacsamell
Két kacsamellet megmostam, szárazra töröltem, a zsírját beirdaltam apró kockásra. Egy tepsiben néhány perc alatt kisütöttem a zsírját, majd megfordítottam, és a húst is picit megkapattam. Egy kis darabka gyömbért ráreszeltem, körbelocsoltam még külön kacsazsírral, aztán mehetett be 200 fokra a sütőbe. Van, aki véresen szereti, én nem, szóval én hagytam egy fél órát, hadd süljön át jól. Menet közben megfordítottam, de ne hagyjuk sokáig sülni, mert kiszáradhat! Ha kész, kicsit hagyjuk pihenni, mielőtt felvágjuk.

Természetesen az enyém kiszáradt, de csak azért, mert menet közben eltörtem egy tányért, és a konyhát takarítottam, majd elvágtam a kezem a darabokkal, úgyhogy nem figyeltem az időre, így túlsült. Valami paranormális volt a levegőben, mert esküszöm valaki mintha kiütötte volna a tányért a kezemből, amin a reszelt alma volt. Hallgattam a jelre, szóval így nem került az alma a párolt lilakáposztába…

Kétféle lilakáposzta paleosan
A hagyományos párolt lilakáposztával kezdtem, kis fej vöröshagymát felvágtam és kis kacsazsíron megfuttattam. Rádobtam a felvágott lilakáposztát, sót, kis vizet, majd fedő alatt pároltam. Ráfigyelős a dolog, ha elfőtte a levét nem árt pótolni. A végén egy evőkanál málnaecetet és egy kis cukorhelyettesítőt tettem bele.

A másik egy nyers megoldás lett, ebbe úgy tűnik az égiek is támogatták, hogy tegyek almát, mert itt nem szóltak közbe tányértörésestől, vérző ujjastól. Tehát: egy darab lilakáposztát egy kis fej vöröshagymával és egy fél almával az aprítóba tettem, majd sóval és egy kevés olívaolajjal összedolgoztam.

Még hátra volt a sült zeller, egyszerűen a kockára vágott zellert kókuszolajon megsütöttem. Tökéletes sült krumpli helyettesítő.

Ha már háromnapos ünnep, az embernek több ideje van kísérletezgetni a konyhában. Ez nem jelenti azt, hogy olyan dolgokat csináltam, amik egyesével sok időt rabolnak el, tehát ezeket hétköznap simán össze lehet dobni. Most csak kipróbáltam őket, hogy aztán majd rutinból nyomhassam, amikor kevesebb időm van.

Nagyon szeretem a tócsnit, a rösztit, és nagy fájdalmam, hogy a krumpli mint olyan nem fér bele a paleo étkezésbe. De semmi gond, csinálhatunk bármilyen másik zöldségből tócsnit, az eredetivel teljesen megegyező lesz, csak egészségesebb. Én most padlizsánból és sárgarépából csináltam, kicsit majd javítanom kell a recepten, mert elfelejtettem a padlizsánt kinyomkodni, és túl lágy lett, ezért nem állt össze mindegyik darab. (Legyünk őszinték: széthullott mint a fene, amikor forgatni akartam.) Ízben egyébként állati jó lett, szóval ennek a próbának a végeredménye olyan, mint a reklámban: Ronda, de finom…

Padlizsános paleo tócsni Egy padlizsánt meghámoztam, és lereszeltem, majd hozzáreszeltem még két darab sárgarépát. Megsóztam, hagytam állni. El ne felejtsétek kinyomkodni! Mehet bele 1 tojás, fűszerek, nálam fokhagyma, egy kis fej vöröshagyma (aprítva), bors, aztán annyi liszt, amitől összeáll. Nálam éppen szezámliszt volt, de szerintem bármilyen magliszttel működhet a dolog, talán még szezámpehellyel is. Kókuszzsírt hevítettem, majd kanállal laposra igazítottam a kis lepénykéket, mindkét oldalon barnára sütöttem.

Ismét sütöttem egy pár kenyérnek valót, hogy a következő napokra lefagyasszam őket. Csak a szokásost, egy adagot előre összeállított lisztkeverékből, egy adagot pedig a paleo klubos recept szerint. És mivel az aszalt nyers kenyér nagyon bejövős lett nálunk, hát csináltam ebből is egy újabbat, csak most alma helyett cukkinivel és hagymával. Az eredmény: aztaaaaa…. Ezt mindenkinek kötelező megcsinálnia!

Cukkinis, hagymás nyers kenyér Először egy kávédarálóban megőröltem 20 dkg lenmagot lisztszerűre. Majd aprítóban kábé 5 dkg magvat, nálam ez most mandula és tökmag keveréke volt. Összeöntöttem őket, 1 teáskanál só, 1 evőkanál útifűmaghéj, 1 evőkanál folyékony kókuszzsír ment bele. Majd 1 darab salátacukkinit és egy kis fej vöröshagymát pépesre turmixoltam, és hozzáöntöttem a száraz összetevőkhöz. Ne féljünk összepiszkítani a kezünket, ezt bizony össze kell gyúrni. Ha úgy látjuk, akkor még egy löttyintésnyi víz mehet bele, de ezzel óvatosan! Amikor összeállt, szép kis laposra formáztam, mintha húspogácsákat csinálnék, és mehetett az aszalóba kábé 3 órára.

És ha már nyers kenyér, akkor két nyers kenyérrevaló kencét is csináltam. Te jó ég, ezek az ízek! Az egyik piros lett – kápiapaprikával és paradicsommal, a másik pedig zöld – cukkinivel és medvehagymával.

Kenyérrevaló nyers kencék Piros: aprítóval egy marék mandulát összevágtam, közben egy kápiapaprikát, 4 szem koktélparadicsomot, 2 szem aszalt paradicsomot, sót összeturmixoltam, a végén belekevertem a mandulát.

Zöld: egy salátacukkinit egy pár levél medvehagymával és egy-két gerezd fokhagymával, sóval összeturmixoltam.

Halálosan egyszerűek, bárhogy variálhatóak, biztosan fogok még csinálni majd többfélét és hozom a receptet.