Átlagos kétszemélyes magyar háztartást viszek, életem párja igazi férfi, neki hús kell, és punktum. Néhány éve megjelent az igényünk, hogy egészségesebben étkezzünk, de valahogy nem találtunk olyat, ami mindkettőnk igényét maradéktalanul kielégítette volna. A legfontosabbakat évek óta megléptük már, nem iszunk cukros üdítőket, nem ettünk chipset, nasikat, persze a csokiról azért nem tudtunk lemondani, én főzök itthon, igyekeztem sok zöldséget belevinni az ételeinkbe, de éreztük, hogy ez még mindig nem az igazi.
Szerencsére egyikőnk sem beteg, és szeretnénk, hogy ez így is maradjon. Egy orvosi előadáson voltam, ahol aztán rengeteg sokkoló adatot tudtam meg. Nem pont az egészséges táplálkozás volt a témája, de az mindenképpen, hogy a bevitt ételnél nagyon sok minden eldől. A betegségek nagy többsége pusztán emésztőrendszeri zavar. Nyilván az előadást tartó doktornő elképesztő kisugárzását is dicséri, de ránk ez akkora hatással volt, hogy elkezdtünk belemélyedni a cukor és szénhidrátmentes diétába. Így jött képbe a paleo, amiről egész eddig nagyjából nekem is annyi jött le, hogy micsoda marhaság, étkezz úgy mint az ősember.
Hát, azért ez egy kicsit többről szól. Mindenesetre olvastam, böngésztem, FÉRJ-jel megrágtam, akinek persze roppant szimpatikus volt, hogy húst gyakorlatilag megkötés nélkül lehet enni. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy nem vagyok paleo szakértő, csak egy érdeklődő, aki belevágott az életmódváltozásba, és ennek lépéseit szerettem volna dokumentálni. Így aztán a mi étkezéseinkbe belefér a paradicsom, néhanapján a sajt is például, míg a keményvonalas paleo diétába ez sem.
Mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy meddig fér ez bele a saját és családja életébe. Én leírom a magam tapasztalatait, és csak remélni tudom, hogy ezzel motivációt tudok adni azoknak, akik bizonytalanok még, de az igényük már felmerült az életmódváltozásra… Tartsatok velem, és fedezzük fel együtt ennek az új kalandnak a szépségeit, buktatóit!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: